Mangalica Fesztivál

A belváros éléskamrája

VI. Szegedi Mangalica Fesztivál

2017. november 10-12.

Szeged, Széchenyi tér
A belépés ingyenes
nyitva: 10-22h

A mangalica sertésfajták

A mangalica sertésnek hazánkban 200 éves múltja, ezen belül 50 éves sikertörténete van. Ez utóbbi végét jelentette, hogy az 1955. évi törzskönyvezett kocalétszám 18.000 db-ról, 10 év alatt 243 db-ra (1,3 %-ra), majd további 5 év során 35-40 db-ra (0,2 %-ra) zsugorodott.

A rendszerváltás utáni magyar állattenyésztésen belül sikeresnek mondható ágazat a mangalicatenyésztés legújabb kori szakasza. 1994-ben, 68 év elteltével másodszor alakult meg a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 20 taggal, ezen belül 6 tenyésztővel a Debreceni Agrártudományi Egyetemen.

A tenyésztett mangalica fajták:
• szőke mangalica
• fecskehasú mangalica
• vörös mangalica

A mangalica sertés a XIX. században, a Kárpát medencében kialakult tipikus zsírsertés. Igénytelensége, jó zsírtermelő-képessége a maga idejében világhírűvé tette. A szőke mangalica sertés kialakításában a göndörszőrű sumadia sertés vett részt az 1830-as években. A fecskehasú mangalica később alakult ki a mangalica sertések és a szerémségi sertés keresztezéséből. A legkésőbbi változat a vörös mangalica, mely a szalontai sertés, illetve a mangalicával keresztezett újszalontai sertés felhasználásával alakult ki a XX. század elején.

A magyar mangalica sertés közepes testméretű. Kifejlett korban az alábbi testméretek jellemzik:

   
Ivar Kor Magasság (cm) Testsúly (kg)
Koca 1 64-67 90-100
2 72-73 120-140
3 74-77 140-160
Kan 1 65-70 100-120
2 75-80 130-150
3 80-85 150-170

A szőke mangalica szőrzete a szürkétől a sárgáig, illetve a sárgásvörösig minden változatban előfordul, a sárgás-vöröses színeződést a tartási és talajviszonyok okozzák (1. és 2. kép).

A vörös mangalica szőrzete sötétebb, vagy világosabb árnyalatú barnásvörös (3. és 4. kép).

A fecskehasú mangalica szőrzete az oldalakon és a háton fekete, a test alsó fele, a has és a toka a szájszegletig húzódóan fehér, vagy ezüstszürke. A farok szintén fehér, a farokbojt fekete (5. és 6. kép).

A mangalica sertések bőre pigmentált szürkés-fekete, a természetes testnyílások és a túrókarima feketék, a csecsek és a körmök ugyancsak feketék. A fültő alsó szélén egy világos (3-5 cm átmérőjű) folt található fokozatos átmenettel a pigmentált bőrön, az úgynevezett „Wellmann folt” ami a mangalica fajtajellegéhez tartozik.

A szőrzet dús, hosszú, télen gyaluforgácsszerűen göndörödő, vastag, tömött, nyáron finomabb, rövidebb, sima lefutású. A gyaluforgácsszerűen göndörödő szőr a fajtajelleghez tartozik. Nem kívánatos a gyűrűs, erősen göndör szőr, valamint a durva egyenes sörték a hátvonalon, vagy az oldalakon. Ugyancsak nem kívánatos a túl finom „gyapjas” szőr. A durva szőr, a szőke mangalicán a fekete szőrvégek, valamint a fület szegélyező fekete szőrök az egyed őseiben idegen fajta előfordulására utalnak.

 

A fej középhosszú az orrhát enyhén megtört, a fülek közép nagyok előre hajlóak. A szemek barnák a szemöldök és a szempillák feketék.

A faroktő jellegzetesen vastag, a farokbojt mindig fekete.

A minimális csecsszám 5-5 szabályos, jól fejlett csecs, mindkét oldalon.

A hátvonal enyhén ívelt, az ágyék rövid, vagy középhosszú. A csontozat finom, de nagyon szilárd. 

Forrás: Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE)