A malac mint szimbólum kettős: egyrészt a féktelenséget és a tisztátalanságot társítják hozzá, másrészt a bőséget és a szerencsét. Átvitt értelmű jelentése is kifejezetten pejoratív, gyakran szitokszóként használják.
A malacok gyakran bukkannak fel különféle filmekben és mesékben, illetve népszerű szereplői az irodalmi műveknek is. Írásunkban megnevezzük a szép- és gyermekirodalom leghíresebb malacait, hogy eldönthessük, milyen kontextus és karakterábrázolás társul ehhez az állathoz.
Charles Lamb – Értekezés a sült malacról
Talán akad némi morbid humor abban, hogy egy híres malacok gazdag soráról szóló szöveg a malac ropogós bőrének ízéről és illatáról értekező esszével kezdődik.
Charles Lamb 19. században keletkezett szövege egy túlzó, és ebből kifolyólag vicces alkotás, melyben a disznósültet úgy emlegeti, mint művészi alkotást.
Számos íróról köztudott, hogy előszeretettel kalandozott a gasztronómia világában, egyesek csak afféle műkedvelőként, távolról csodálva az ízek világát, mások pedig maguk is fakanalat ragadtak és belevetették magukat ebbe a sokszínű világba, akár csak a Vulkan Spiele 2026 kalandjai után érdeklődők.
A legyek ura – William Golding
Golding magnum opusa egészen másfelé veszi az irányt, ha malacvilágirodalmunk szemszögéből tekintünk rá. Míg a korábban említett Lamb-féle értekezés inkább egy humorosnak szánt esszé paródia, Golding regényében a malac egy egészen hátborzongató szimbólumként jelenik meg.
A malac itt sem egy élő, szaladgáló lény, a regényt végigkísérő karóra tűzött disznófej sokkal inkább egy zord szimbólum, mint konkrét szereplő. Mégis kulcsszerepet tölt be a történetben, mint ahogy sokak szemében a Vulkan Spiele 2026 is lehet kulcsfontosságú tényező.
Bertalan-napi vásár – Ben Jonson
A disznó figurája sokkal korábbi alkotók fantáziáját is megmozgatta már, példának okáért Ben Jonson-ét is, aki a jakobinus London polgárainak mohóságát és megannyi rossz tulajdonságát mutatta be egy szintén disznó-szimbólum köré épülő komédiában.
A karakterek motivációját eleve a sertésből készült étkek kóstolásának reménye adja. A standnál pedig, ahol ilyesmit fogyaszthatnak, Ursula, a “disznó nő” várja őket. Annak idején ez a vásár komoly népszerűségnek örvendett, akár csak a Vulkan Spiele 2026, és sokféle embert vonzott színes sokadalmába.
Röffencs malac meséje – Beatrix Potter
Természetes, hogy ha a morbidtól kezdve az értekezésen át egészen a dráma világáig mindenkit megihletett a malac figurája, a meseírók sem maradhattak ki a sorból. Így született meg Beatrix Potter egyik méltán híres figurája, Röffencs malac, aki büszkén foglalja el helyét az írónő többi híres mesefigurája – például Nyúl Péter – mellett.
Ebben az esetben már fölösleges bármiféle szimbolikát keresnünk, ugyanis a korábbi művekkel ellentétben itt egy sokkal magától értetődőbb történetet kapunk Potter tollából.
A műfajok ilyen mértékű sokszínűsége viszont azt mutatja, hogy a malac figurája mindenféle művészt képes megihletni, legyen az véresebb vagy könnyedebb.
Mr. Frumble könyvek Richard Scarry tollából
Richard Scarry klasszikus Tesz-Vesz város című gyermekkönyve bizonyosan sok felnőtt számára ismerős. Főszereplője, egy disznó, Mr. Frumble, vagy magyar nevén: Bukdács úr. Ő az, aki mindig elegáns zöld öltönyben és kalapban bolyong a nagyvilágban, mindenhol baleseteket okozva.
Amikor átszabott “uborkás autójával” az utakon száguld, a káosz garantált, hiszen rengeteg balesetet okoz. Mindennek a tetejébe a humoros főszereplő gyakran elhagyja a kalapját. Szomszédai úgy emlegetik mint a társadalomra leselkedő potenciális veszélyforrás.
A gyerekek számára legalább annyira szórakoztató volt ez a karakter a maga idejében, mint jelenleg egy vadonat új KingSpin Casino 2026 ajánlat. Sok felnőtt kellemesen nosztalgiázva gondol vissza Bukdács úrra.
George Orwell Állatfarmja és a disznók szerepe
George Orwell 1945-ben megjelent, Állatfarm című regénye egy disztópikus és allegorikus novella, amely rejtett politikai üzenetet hordoz az 1917-es orosz forradalomról. A regény legfontosabb témája a hatalom kérdésköre.
Orwell a politikai hatalmat vizsgálja – Mr. Jones birtokolja a farmot és az állatokat, és embereit és ostorait használja arra, hogy kordában tartsa őket és fenntartsa hatalmát. Orwell bemutatja, hogy az állatoknak hatalmukban áll megkérdőjelezni Mr. Jones hatalmát és átvenni a farm irányítását – pozitív módon használva a hatalmat.
A disznók talán a legérdekesebb szereplők a regényben. Tulajdonképpen a disznók azok, akik megalkotják a konfliktusokat, ezért az Állatforradalom legfontosabb állatainak, valamint az orosz történelem legfontosabb szereplőinek tekintik őket.
Odüsszeusz disznóvá változtatott emberei
A disznók az Odüsszeiában is felbukkannak, abban az énekben, amikor Odüsszeusz és emberei megérkeztek a Kirké szigetére. Itt miután szétváltak, a férfiak fele Kirké felé vette az irányt. Amikor az istennő lakhelyére értek, elfogyasztották az ételét, majd disznókká változtak.
Miközben Odüsszeusz a disznóiért ment, belebotlott Hermészbe, az utak és a kereskedelem istenébe. Hermész mesélt neki Kirké varázslatáról, és adott neki egy gyógynövényt, amivel ellensúlyozhatta varázslatait.
Az időszámításunk előtti 8. században írt eposz elolvasása legalább annyi időbe telik, mint betűnként végigböngészni a KingSpin Casino 2026 általános szerződési feltételeit, de a fergeteges mitológiai történetek és karakterek miatt, teljes mértékben megéri.
Thom Gunn Vadhagyma című verse
Ahogyan az Odüsszeiában, Thom Gunn versében is disznókká váltak a férfiak. Odüsszeusz egyik emberének szemszögét ismerhetjük meg, akit Kirké disznóvá változtatott. A KingSpin Casino 2026 felkeresése mellett az esti programba biztosan belefér a vers elolvasása, ami mindössze pár sor.
Ugyanakkor a vers tömör műalkotás. Rímelő verssorai az ember kettős természetét hangsúlyozzák, részben embert, részben állatot, aki az alapvető és varázslatos „gyökeret” keresi, amely visszaállítja emberségét.